Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Eger - vártörténet

2008.11.03

Eger a Szent István király alapított egyházmegye központjaként korán jelentőssé vált. A jelenlegi várhegyen székesegyház épült, a munkálatokat a hagyomány szerint az uralkodó személyesen figyelte a Királyszéknek nevezett dombról. Az épület fokozatosan bővült, magába fogadva 1204-ben Imre király holttestét is. A tatárjárás során azonban a város a székesegyházzal együtt elpusztult. IV. Béla király 1248-ban engedélyt adott arra, hogy az újjáépítés során az egyházi épületet kőfal vegye körül. Később az Almagyar-hegy felőli - legveszélyeztetettebb - oldalon külső várat is létesítettek a XV. század során.
A mohácsi csata után a török veszély közeledtével előbb Varkoch Tamás majd Dobó István várkapitányok igyekeztek korszerűsíttetni a védműveket. "És következett az 1552. esztendő." - írta Gárdonyi Géza az Egri csillagok című művében. Az Ahmed pasa által vezetett birodalmi hadak és Ali budai pasa csapatai - melyek addig külön-külön is győzelmet győzelemre halmoztak - egyesültek, és szeptember 9-én körülzárták Egert. A vár mintegy 2000 fős helyőrsége azonban a 39 napos ostrom alatt a támadók minden próbálkozását - a pusztító tüzérségi tüzet, a nappali és éjszakai gyalogsági rohamokat, az aknaásási kísérleteket - visszaverte.
A nagy nemzetközi visszhangot kiváltó győzelem után Dobó - aki már az ostrom előtt sem kapott pénzügyi és katonai segítséget - lemondott, mert a vár helyreállítására nem látott reményt. A helyére lépő Bornemissza Gergely és utódai alatt azonban mégis építési és korszerűsítési munkálatok indultak el. A megerősített és jól felszerelt vár azonban mégsem tudott ellenállni 1596-ban a III. Mohamed szultán vezette hadaknak. Eger így török kézre került.
A felszabadító háború során 1687 decemberében hosszú blokád után török helyőrsége a várat feladta Doria János hadainak. Bár 1702-ben a külső védműveket császári parancsra felrobbantották, Rákóczi Ferenc fejedelem seregei - ismét csak hosszas blokád után - 1704-ben elfoglalták és egészen 1710-ig birtokukban tartották.
Ezt követően a vár hadi jelentősége megszűnt, falainak anyagát építkezésekre használták. A közvélemény érdeklődése 1899 után fordult újra felé, amikor Gárdonyi Géza már fent idézett halhatatlan - az egri hősök méltó emlékét felidéző - regénye megjelent. A nemzeti emlékhellyé vált vár területén előbb helyi kezdeményezéssel - Pataki Vidor tanár vezetésével - került sor régészeti kutatásokra, majd az 1960-as évektől napjainkig tartó munkálatok során az erődítmény egyre nagyobb része várja feltárt, helyreállított állapotban a látogatókat.


Forrás: www.civertan.hu

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Kritika

(Danesz2, 2010.07.27 18:56)

Helló. Nem hinném, hogy sokan látogatják az oldalad, de én megtettem. Már nem azért, de szerontem nagyon kevés dolog van fent. én imádom a törtélnelmet, ez pedig kevés. bocs.