Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Wittelsbach Ottó (1305 - 1307)

2008.12.21

Wittelsbach (Bajor) Ottó Burghausenben született 1261. február 11-én. A bajor Wittelsbach-házból származó magyar király III. Ottó néven Alsó-Bajorország hercege volt, 1290. február 3-ától haláláig. A magyar királyi címet 1305. december 5-től haláláig viselte. Apja XIII. Henrik, Bajorország hercege, anyja pedig Erzsébet, IV. Béla leánya volt. Ottónak két öccse született. [1]

Henrik 1290. február 3-án meghalt, s a kiszabott idő eltelte után Ottó és öccsei – III. Lajos (1269. – 1296. május 13.) és I. István (1271. – 1310. december 21.) – együtt kormányozták Alsó-Bajorországot. [1]

Ottó első felesége I. Habsburg Rudolf leánya, Katalin volt, de Katalin 1282. április 4-én meghalt. [1]

1301-ben Ottó, Habsburg Albert szövetségeseként vett részt annak hadjárataiban. [1]

1304 őszén német, bajor és a Károly Róbert párti magyar csapatokkal hadjárat indult Csehország ellen, amelyben Ottó is részt vett. A cél a Kutna-Hora-i ezüstbányák elfoglalása volt, de az ostrom nem járt sikerrel, aminek következtében Albert és Ottó szövetsége felbomlott. Ottó átállt Vencel oldalára, aki csapatainak fővezérévé és tanácsadójává tette. Ennek az átállásnak a következménye lett végül, hogy Ottóból magyar király lett. [1]

1305. június 21-én meghalt II. Vencel cseh király. Utóda, III. Vencel messze nem rendelkezett apjához hasonló uralkodói tehetséggel, így 1305. október 9-én Brünnben ünnepélyesen lemondott a magyar trónhoz való jogáról, és azt a koronával együtt Ottónak adta át. Eközben Magyarországon Ottó jelentős támogatói táborra tett szert; az egyik legbefolyásosabb oligarcha család, a Kőszegiek kezdeményezték Magyarországra jövetelét és megkoronázását. [1]

Ottó Magyarországra jövetele nem volt veszélytelen, mert III. Habsburg Rudolf osztrák herceg megkísérelte a Magyarországra vezető utakat elzárni előle. [1]

A szerencsésen Magyarországra érkező Ottót Székesfehérvárott Rádi Benedek veszprémi- és Antal csanádi püspökök koronázták meg. A koronázás tehát nem felelt meg a magyar szokásjognak, mert nem az esztergomi érsek végezte. A koronázás után az új király seregével Budára vonult és a Szent Koronával a fején bejárta az egész várost. [1]

Ottó uralma csak az ország kis részére terjedt ki, s egyre fogyó híveit is megbénította, hogy a Károly Róbert irányába elkötelezett V. Kelemen pápa egyházi átkot mondott ki rájuk. [1]

Ottó rövid uralkodásáról keveset lehet tudni, de az biztos, hogy adományaival az őt támogató főúri és egyházi csoportokat próbálta erősíteni. 1307 elején Erdélybe indult, mivel ott, az őt támogató erdélyi németekkel akarta kapcsolatait erősíteni – más források szerint viszont feleségül kívánta venni Kán László erdélyi vajda leányát. Kán László elfogta a magyar királyt, a nála lévő Szent Koronával együtt. Ottó csak néhány hónapos rabság után, váltságdíj ígéretével szabadult, s feladva magyarországi uralmi terveit, Bajorországba távozott. Hazatérésekor a bajorok hősként ünnepelték, s uralkodójuk kudarcát az osztrákok cselszövésének tulajdonították. [1]

1308. május 1-jén meghalt Ausztriai Albert, így Ottó előtt még egyszer felcsillant a remény a Habsburgokkal való leszámolásra. Albert fiai, Lipót és Frigyes ellen azonban nem sikerült döntő győzelmet aratnia, ezért 1311. április 7-én Passauban kénytelen volt békét kötni. [1]

1311. június 15-én kiadatott egy dokumentumot: az Ottó-féle kötelezvény kiszélesítette a bajor nemesség jogait, beleértve az intézményes ellenállás jogát is. A dokumentum nem csak Ottóra, hanem utódaira is vonatkozott, ezért az alapvető bajor rendi szabadságjogok dokumentumának tekintik. Ottó 1312. szeptember 9-én halt meg Lanshtuban. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Ott%C3%B3_magyar_kir%C3%A1ly

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.