Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rozgonyi csata

2009.03.01
Rozgony: (szlovákul Rozhanovce) falu Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.  1270-ben Ruzgun néven említik először, a Rozgonyi család ősi fészke. 1312. július 15-én határában verte le Károly Róbert Csák Máté és az Amáde fiak egyesült seregét.
Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején. A 13. század közepén kezdődött Magyarországon az a folyamat, melynek eredményeképpen az ország területének nagy része néhány tartományúr – kiskirály, vagy oligarcha – hatalma alá került. A folyamat időben egybeesett – és a kölcsönhatások következtében annak részben oka, részben következménye volt – az országot több mint négyszáz éven át irányító Árpádok hatalmának hanyatlásával. Így, mikor III. Andrással az Árpád-ház kihalt, a feudális magyar állam fennállásának legsúlyosabb válságát élte át. A magyar trónra pályázók között egyetlen olyan jelölt sem volt, aki döntő támogatást tudhatott volna maga mögött. A végül királlyá koronázott Vencel, majd Ottó is kénytelen volt elhagyni az országot. 1307 végére a magyar trónra pályázók közül már csak egyetlen jelölt maradt, a pápa és néhány magyar főúr támogatását élvező Károly Róbert. Az 1308. november 27-én tartott pesti országos gyűlés királlyá választotta az Anjou-házból származó uralkodót és 1310. augusztus 27-én a király magyar szokásjognak megfelelő koronázása is megtörtént, azonban a tartományurak hatalma továbbra is csorbítatlanul fennállt. Ezt mutatja az a körülmény is, hogy 1311. június 25-én az egyik legnagyobb hatalmú tartományúr, Csák Máté megtámadta Budát és ennek következtében a magyar király kénytelen volt székhelyét Temesvárott berendezni. Károly kezdetben békésen kísérelte meg rendezni a viszonyokat, a pápai legátus tárgyalásai és a főpapok egyházi büntetései azonban rendre hatástalanok maradtak, így nyilvánvalóvá vált, hogy a kiskirályok hatalmát csak fegyveres erővel lehet megtörni. Mivel az oligarchák csak ritkán léptek fel közösen, elszigeteltségük lehetőséget nyújtott arra, hogy a központi hatalom egyenként próbálja legyőzni őket. Károly az ország egyesítéséért vívott háborújában elsősorban az egyházra és a köznemességre támaszkodhatott. Az egyházi támogatás nem csak erkölcsi természetű volt, mert az országban akkor mintegy harminc rendházzal rendelkező Johannita Lovagrend jelentős katonai erőt képviselt.
A rozgonyi csata: Károly Róbert országegyesítő háborújának legjelentősebb csatája volt, melynek során a király 1312. június 15-én a Kassához közeli Rozgony mellett legyőzte Aba Amadé fiainak seregét.
A rozgonyi csata közvetlen előzménye az volt, hogy az egyik kiskirályt Aba nembeli Amadé nádort a Kassai polgárok városi kiváltságaik védelmében, 1311 szeptemberében megölték. Aba Amadé 1301 óta Károly híve volt, a király azonban politikai érdekeit követve a meggyilkolt Amadé fiai és Kassa városa között kialakult konfliktusban egyértelműen a város mellé állt. A Tamás esztergomi érsek és István veszprémi püspök közvetítésével, 1311. október 3-án a felek között megkötött szerződés gyakorlatilag az oligarchacsalád hatalmának végét jelentette. A kikényszeríttet megegyezést Amadé utódai nem szándékoztak betartani, ezért nyíltan szakítottak az uralkodóval és segítséget kértek az ország északnyugati részét uralma alatt tartó Csák Mátétól. Csák Máté mintegy 1700 cseh zsoldosból és familiárisainak egy részéből álló hadat küldött az Amadé-fiak segítségére, akik az így megerősített seregükkel megtámadták Kassát. A támadás hírére Károly Róbert is a város közelébe irányította hadseregét. A két sereg Rozgony mellett ütközött meg.
Az oligarchák Balassa Demeter és Aba nembeli Nagy (vagy Szép) Aba vezetése alatt álló serege túlnyomó részben nehézlovasságból állt, míg a király seregében jelentős számú gyalogos katona is volt. Az Amadé-fiak seregének frontális támadása után az ellenfelek a centrumban próbáltak meg döntést kicsikarni. Szárnyakon vívott harcról, vagy átkarolási kísérletről nem írnak a források. A tartományúri hadsereg erőfölénye tudatában feltehetően egyetlen erőteljes rohammal kívánt végezni a király seregével. A leghevesebb küzdelem a királyi zászló körül alakult ki. Csák nembeli Györke, királyi zászlótartó el is esett a csatában és a király a johanniták zászlaja alatt harcolt tovább. A királyi sereg már nagy veszteséget szenvedett, amikor a szepesi és kassai gyalogság oldalba támadta a már győztesnek látszó Amadék seregét. A seregvezérek a váratlan oldaltámadás során elestek és ez annyira megzavarta az oligarchák hadseregét, hogy megfutottak a csatatérről. A csatában elesett Amadé nádor két fia, Miklós és Dávid is. A magyar hadtörténelemben ez volt az első csata, amikor a gyalogság döntő sikert ért el a nehézlovasság ellen.
Következmények:

A győzelem csak az első állomás volt Károly Róbert tartományurak elleni küzdelmében, így jelentősége is csak a későbbi események ismeretében mérhető fel. Ez a küzdelem, még hosszú ideig tartott, de a rozgonyi csata után jelentősen megnőtt a király tekintélye, csapatai egymás után foglalták el az Amadé fiak kezén lévő várakat és az ország északkeleti felén a lengyel határig terjesztette ki uralmát. A legnagyobb ellenfélnek tekintett Csák Máté katonai erejét a csatavesztés nem törte meg, de a keleti irányú terjeszkedés lehetőségét lezárta előtte, így hatalma hanyatlani kezdett. 1321. március 18-án bekövetkezett halála után elhárultak az akadályok a magyar feudalizmus újjászervezésének útjába.

forrás: magyartortenelem.lapunk.hu

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.