Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A magyarok őshazája

2009.03.20

A magyar nyelv a finn-ugor népcsalád vogul és osztják ágával van legszorosabb rokonságban. E népek a történelmi emlékeket jóval meghaladó idő óta az Ural-hegység keleti lejtőin s az Irtis folyam mellékein laktak, melyet ők saját nyelvükön Tangat-nak neveznek. E név változata előfordul a régi magyar krónikákban is Togota vagy elferdítve Togora alakban, mint az őshaza egyik folyójának neve. Azt is tudják ezek a krónikák, hogy Scythia országa, honnan szerintök a magyarok kijöttenek, határos kelet felől a Joria-beli népek országával. A Joria országnév pedig azonos az egykori Jogria vagy Jugoria névvel, mely az orosz krónikák adatai szerint az ugor (vogul és osztják) népek hazáját jelölte. Ez elmosódott nyomok szerint tehát a magyarság bölcsője az ős hajdankorban e rokon népek közelében rengett.
    A vogulok és osztjákok magukat a Man folyóról, mely hazájuk területét öntözi, mansi névvel nevezik s e szerint e név annyit jelent, mint Man melléki ember. Nem lehetetlen, hogy az egykori magyeri-nek hangzott magyar név, melylyel az ősmagyarság egyik népes törzse magát megkülönböztette, a mansi és eri (nép, sokaság) összetételéből alakult (mint a hogy lett a magy. agyar a vogul anzser szóból). Más vélemény szerint a mager annyit jelentene, mint föld embere.
   
Annyit a nyelvhasonlítás kétségtelenné tesz, hogy a magyarság jóval délibb területen tömörült néppé, mint az északon lakó ugorok. E területnek tengertől távol eső vidéknek kellett lennie, mert a kölcsönvett tenger fogalomra nincs őseredeti magyar elnevezés. Sőt a magyar fémnevek vizsgálata még a területi és nyelvi közösség időszakára is következtetést enged; Munkácsi Bernát beható fejtegetései szerint a magyar és a hozzá legközelebb álló rokon népek (vogulok, osztjákok, zűrjének és votjákok) a Kr. előtti VI. századtól a Kr. u. III. századig még szoros egységet alkottak s elszakadásuk még ekkor nem történt meg.
    Ebben az együttlakásban érte a magyarságot és rokonait az iráni műveltség hatása. Az ugor területeken előkerült régészeti leletek is általában keleti, többnyire perzsa jellegűek s mint a velök talált sassanida pénzek mutatják, részben még a Kr. u. V. század elejéről valók. A fémkészítmények, szerszámok és ékszerek kétségkívül kereskedelmi úton kerültek észak e népeihez, kik ezeket vadbőrök, mammutcsontok és a föld egyéb termékei árán vásárolták.
    Az iráni-perzsa műveltségen kívül, melynek számos nyoma mutatható ki nyelvünkben, legnagyobb hatással a török nyelv volt az ősmagyarságra. Ez a hatás is délibb vidékre utal s kétségkívül az őshazában ment végbe. Mint minden kezdetleges nomád nép, a magyarságban is eleinte csak vadászatból és halászatból tartotta fenn magát. Mind a kettőben félreismerhetetlenek ma is az ősi nyomok s Herman Ottó elévülhetetlen érdeme marad, hogy a halászat és pásztorélet, ősmíveltségünk e két kincsbányája emlékeit felkutatta és nagy szakértelemmel le is írta.

 

[* Maga a hal szó tisztán ugor hagyomány; de azok az egyes halfajok közűl a következők is: keszeg, kecsege, dőrgicse, őn, sőreg, sűgér, küsz, ponty, viza, meny, harcsa, süllő, csik stb. A halászati szerszámok közül ősi nevük van a háló, póné, csuhé és mét-háló nevű eszközöknek, ellenben török szó a gyalom és talán a kecze nevezet. A rekesztő halászat eszközei közűl ősrégi eredetűek: a vejsze, őrháló és a varsa; töröknek látszik a czége. De már a horog, szigony és szaka tisztán török szók.] E tüzetes vizsgálatok alapján Munkácsi Bernát kiderítette, hogy a halászat és vízi élet műszavainak alaprésze a magyarság legrégibb korszakában, még az ugor népek közösségéből való kiválás előtt keletkezett s első gyarapodása a történeti fejlődés azon szintén igen régi korszakába esik, midőn a magyarság már mint önálló nép valamely török népfajjal jutott közeli érintkezésbe. 

    Kétségtelen tehát, hogy a rekesztő és hálóhalászat kezdetleges alakjai ismeretesek voltak a magyarok előtt az őshazában is, továbbá hogy a török culturhatás ismertette meg velük a tökéletesebb hálószerkezetet, a gyalomot s különösen a czélszerűbb horog- és szigonyeszközöket.
    A pásztorélet tárgyai közt is számos őstörténeti vonatkozást fedezett föl Herman Ottó. A magyar pásztor bocskora szakasztott olyan, a minőt északon Lindenschmidt talált egy praehistorikus leletben. (Képét l. a 20. lapon 2. sz. a.) De kétségkívül legjellemzőbb ősi maradvány a pásztoréletben a cserény, mely nemcsak a gulyát fogadja be, hanem a pásztorok lakásául is szolgál (a benne levő sátor). Mint alább látni fogjuk, ebben a pásztor alkotmányban az ősi áldozóhelyek alakja és beosztása maradt fenn.
    A legerősebb culturhatás, mint már fentebb érintettük, a török népek részéről érte a magyarságot. A földmívelés és baromtenyésztés legprimitivebb műszavai török kölcsönvételek, mint pl. búza, árpa, tarló, őrleni, aratni; ökör, borjú, tinó, disznó, ürü stb. Minthogy pedig a magyar nyelv török elemeinek nagyobb részét olyan hangsajátságok jellemzik, melyek a törökség összes nyelvjárásai közűl együttesen csak a csuvasok nyelvében találhatók, nagy valószínűsége van annak a föltevésnek, hogy a csuvasok őse, a bolgár nyelv volt az a törökség, melylyel a magyarság őshazája egyik oldalon közvetetlenül érintkezett. Másfelől pedig van olyan hangsajátság is, mely bessenyő szomszédságra utal (a szóvégi k elenyészése ilyen szókban borak - borsó, ink - ünő, peeeg - bessenyő stb.).
    Manapság már az ethnographusok megegyeznek abban, hogy az eredetileg ugor magyarságot, történetét megelőző időben, valamely török néptörzs igázta le s lett úrrá fölötte. Erre mutat az, hogy a magyarság mint kitünő lovas nép lép föl a történet színpadára, holott az ugor eredetű népek egyike sem termett lóra. A hódító törzs azután fölvette a leigázott nép nyelvét s vele teljesen egygyé forrt. Úgy lehet, hogy a török hatás is innen ered. E szerint az összeolvadás előtt az uralkodó osztály ereiben török vér folyt, a nép nagy tömege ellenben az ugor fajhoz tartozott.
    A történeti adatok is bizonyítják, hogy a magyarok ősi szállásai nyugat felől a bolgárokkal, kelet felől a bessenyőkkel érintkeztek. A Káspi- és Fekete-tenger partjain terült el a kazarok birodalma, kik a bolgárokkal élénk kereskedelmi összeköttetésben állottak. A bolgár népről az arab írók kiemelik, hogy kiválóan földmívelő nép s így nem csodálkozhatunk azon, ha e részben a bolgárok a magyarságnak tanítómesterei voltak.
    A bessenyők eleinte a kazaroktól észak-keletre tanyáztak. Szintén egy egészen nomád nép, mely a török-tatár népcsaládhoz tartozott s rabló becsapásokból élt. A bolgárok és kazarok közt békés viszony állott fenn, de a bessenyőkkel örökös harczban állottak a kazarok. Ez utóbbiak hatalma messze terjedt észak-nyugat felé, mert a kievi szlávok is adófizetőik voltak. Nevezetes, hogy a kazaroknál a zsidó, a bolgároknál pedig a mohammedán vallás volt az uralkodó, de úgy látszik, e népek vallás dolgában nagyon türelmesek voltak, mert a keresztyén, sőt a pogány hit is széltire divatozott országukban. E birodalmak népei is különben félig még nomádok voltak, félig szántóvetők; csakhogy a bolgároknál jobban virágzott a földmívelés és a kereskedés, mi rendezettebb társadalmi viszonyokra enged következtetést.
    A magyarság a IX. század elején lépi át a történet küszöbét. Egyik ágával levándorol egészen a Fekete-tenger mellékeire, míg más része a bolgárok szomszédságában tanyázik. A portyázó magyarok megremegtetik a kazarok birodalmát is, kik többször megérzik kegyetlen becsapásaikat; hogy őket féken tartsák, hosszú sánczokkal és árkokkal rekesztették el magukat. A szomszédos szlávokat rövid idő alatt teljesen meghódítják s korlátlan hatalommal uralkodnak felettök; nehéz adókat vetnek rájok s tömérdek rabszolgát fűznek közülök szíjra, kiket azután a Fekete-tengeren kereskedő görögöknek adnak el. Nincsen róla említés, hogy a bolgárokkal milyen viszonyban éltek; de úgy látszik, ez a hatalmas ország, fegyelmezett lovasságával, távol tudta őket magától tartani. Annál elkeseredettebb ellenségre találtak a magyarok a bessenyőkben, kik ekkor már a Volga és Ural folyók mellékein tanyáztak s a magyarság északi törzseivel érintkeztek. Ezek többször rájok ütöttek, kegyetlenül megverték őket, s a kiket elfoghattak, rabszolgákúl eladták.
    A bessenyőknek senki sem tudott ellenállani s az egyes törzseket már nevök hallatára is félelem fogta el. Ez volt az ok, mely a kazarokkal szomszédos népeket szövetségre bírta. Az alánok, kik a Kaspi-tenger déli vidékein laktak, a ghuzok, kik hihetőleg a kunok elei voltak, a bolgárok, kiknek legfőbb kicsök kereskedésök biztossága volt s végre a magyarok oly értelmű frigyre léptek a kazarokkal, hogy a bessenyők ellen közös védelmet fejtenek ki. Meddig tartott ez a szövetség, nem tudjuk; minden esetre három évnél hosszabb ideig, mint a mennyire teszik tartamát a görög császári kútfők.
    A magyarságra ez a szövetség kétségtelenül jó hatással volt. A kazarok hozzájok képest mívelt nemzet voltak, kik épen 860. táján tanítókat kértek III. Mihály görög császártól; és noha a keresztyénség nem tudott köztük erősebb gyökeret verni s a zsidó lett az uralkodó vallás, mindazáltal iskoláikból jótékony világosság áradt szét, mely nem lehetett hatás nélkül a szomszéd barbárokra sem. Ennek a szövetségnek köszönhették a magyarok, hogy a kazar népnek egy vitéz töredéke, mely az uralkodó viszonyokkal nem tudott kibékülni, kivált nemzete kötelékéből s a magyarokhoz csatlakozott. Ez volt a kabar törzs, mely külön főnök alatt három nemzetségből állott s vitézségre annyira kitűnt, hogy a csatákban mindig elől harczolt. De nemcsak szaporította a magyar haderőt e népelem, hanem egyszersmind megtanította ezeket a magyarokat a kazar nyelvre is, mely sokáig életben maradt közöttük; ezenfelül megtanulták a magyarok nyelvét s ekként lassan egészen bele olvadtak a magyarságba.

forrás: magyartortenelem.lapunk.hu

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

vadymari - Ideje továbbképzésre menni...

2009.08.24 19:57

Hé!
Meddig eröltetik még ezt a finn-ugor hülyeséget??????

Pl. Bakay Kornél mondja:

"A csontokra épülő genetika egyértelművé teszi a kérdést.

Ez kőkemény reáltudomány, amelynek eredményei vitathatatlanok. Összegezve: jelenleg az tűnik a magyar őstörténet legnagyobb fordulópontjának, hogy a Kárpát-medence birtokbavétele tulajdonképpen két elemből áll. Az egyik elem a genetikai vizsgálatok alapján egy legalább 40 ezer éve itt élő!!!!!!!!!!!! alapnépesség, ami nyilvánvalóan azt is jelenti, hogy a nyelvi közeg is megközelítőleg azonos lehetett.!!!!!!!!!!
Tehát nagyon is indokolt, hogy a magyar, mint ősnyelv szerepeljen a tudományos kutatásban, legalább ettől az időtől kezdődően.
És ez azt is jelenti, hogy ez a hosszú ideje itt élő népesség, amelynek gyökerei meglehet, még régebbre nyúlnak vissza, nyelvileg is, ha nem is uralta, de birtokolta a térséget. Ehhez mindig járult egy Keletről érkező kultúrhullám, a szkíta, a hun, az avar, a kazár-türk és a magyar időkben egyaránt. Sőt, a besenyő-hunokat ideszámítva még ezt követően is. Ennek a kettőnek a szimbiózisa hozhatta létre a magyar nemzetet. Hiszen a nemzet cselekvésben és nyelvben megnyilvánuló szellemi egység. Ennél rövidebben és találóbban nem lehet meghatározni.

A genetikai vizsgálatok világossá tették, hogy csak egy példát emeljek ki, hogy amikor a magyar és a finn népnek a DNS-eit összevetették,
kiderült, hogy szinte nincs is két egymástól messzebb álló genetikai csoport, mint a finn és a magyar.!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Ezzel gyakorlatilag egy húzással kivették a méregfogat, ami nem azt jelenti, hogy mi lebecsüljük nagyra ezt a hihetetlen fejlődésen átment finn népet, hiszen ők megmutatták azt, amire mi nem vagyunk képesek az újkorban…"

http://www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/cikkek/igaz-tortenelmunk-szalai/1361

én - Re: Ideje továbbképzésre menni...

2011.05.05 14:30

Az hogy a mai magyar genetika mely népekkel mutat azonossságot, és melyekkel különbséget, szerintem nem bizonyít, de nem is cáfol semmit. Az is lehet,hogy a mai magyarok és az ősmagyarok genetikája is nagy különbséget mutat. Már István király majdhogynem kiírtotta a magyarokat, és még mi volt késöbb.( tatárok, törökök)

mucus - ajjaj

2010.12.19 22:41

Tele van a "cikk" helyesírási hibával. Is.

Misa - aleman@freemail.hu

2010.08.02 19:40

Azért ültek lóra mert leigázták őket????